Élet vagy a halál?

 

Kerestem a legszebb pipacsom,
Reá esett a választásom,
S bár nem tudhatom, hogy e szál a legszebbike a rétnek,
Vagy tán csak ő benne magamat látni véltem?

S ahogy nézem árvaságát kacagok,
Hisz a réten magányos nem vagyok,
A fűszálak körbevesznek oly békésen,
Bár én társaságukat mégsem érzem.

Úgy vélem, most más van itt velem,
Megszólítom őt, bár régóta ismerem,
Ki vagy te, mond ki a neved ne titkold,
Némaságodból már ennyi elég volt!

– Én vagyok, ki e ruhát rád adta,
Hívtál, kérted nem más akarta,
Elméddel megteremtettél régóta már,
Bemutatkozom, a nevem a Magány.

Jöttem, s hoztam másokat is magammal,
Nem hagyunk többet egyedül magaddal,
Hívtad a többieket is kik itt vannak veled,
Szeresd meg hát a Gyűlöletedet.

Mit gondolsz, hányan vagyunk?
Míg csak szeretnéd békén nem hagyunk,
Megvédünk az álnok kedvességtől,
Tanulj inkább tőle, a bájos Irigységtől.

Most, hogy néhányunk nevét már tudod,
Talán az útirányt még megfordíthatod,
S bár menekülnöd hasztalanság,
Mert örökké veled lesz a Szomorúság.

Megy az úton véled még egy barátom,
Hűséges társad lesz majd meglátod!
Mert néked még ennyi bajtárs kevés,
Megszorítja kezed a Féltékenység.

Erős csapat, kőkemény elmegyilkosok,
Uram segíts, mert lassan beleroskadok,
Érzem, hogy van itt még velük valaki,
Lassan jön felém, egészen a lelkemig.

Elviszi messze tőlem mindazokat,
Kikkel oly rég annyira jóban voltam,
Simogatták feltörő bánatom,
Reményt adtak az igaz barátok.

Óh, hol vagytok ti, kik engem szerettetek?
Elhagytatok, kérdem én, merre mentetek?
Istenem halld meg szavam félek, de mitől?
Magától a mélybe húzó Félelemtől.

Elvisz a Sötétség, a Kétség a Kétségbeesés,
Lehúz a Múló Idő, a sorvadó Keserűség,
Mentsetek meg, nem akarom,
Hogy a Halál itt üljön a nyakamon.

– Gyere hát, itt vagyunk, hívtál bennünket,
Rajtad múlik csak, hogyan éled az életed,
Döntöttél e már?
Élet vagy a Halál?

 

Írta: Pauerka

Budapest 2019 05. 02.

A vers szerzői jogvédelem alatt áll.

Elmúlt barátságom

  Hangulatom hullámzó, Teli viharvert gondolatokkal, Melyek szédelgő lelkem széteső létében, Az utat nem találja, s nem is keresi. Bennem semmi sem egész, Minden csak megkezdett, Mint a padlásra felvetett handlé, Porosodik, senkinek nem kell. Nekem sem!!! Néha...

Lecsúszva

  Hangulatom hullámzó, Teli viharvert gondolatokkal, Melyek szédelgő lelkem széteső létében, Az utat nem találja, s nem is keresi. Bennem semmi sem egész, Minden csak megkezdett, Mint a padlásra felvetett handlé, Porosodik, senkinek nem kell. Nekem sem!!! Néha...

Felemelkedés

  Eltelt évek, Melyek jöttek és elmentek, 15 elrepült esztendő, S ez idő alatt minket is Megöregített az idő. A Lelkek sokasága, Kik itt voltak velünk, Mennyi mindent adtak, Hogy még mi maradunk, Itt boldogabbak legyünk. A múló évek alatt, Oly sokszor gondolok...

Édesanyám

Lennék...  Lennék kisvirág a réten, Oly aprócska észrevétlen, Hajladoznék, illatoznék, dalolnék, Hogy Te Édesanyám jókedvre derüljél. Lennék magasra törő, Dús lombú fa, égbe szökő, Árnyat adó zúgó falevél, Hogy Te Édesanyám kedvedre hűsöljél. Lennék gyümölcs a fádon,...

Letargia

Letargia   Nézem arcom, ahogy változik, Az idő ellopja bájait, -Tolvaj vagy! - torkomból sikítom! - Add vissza nékem a fiatalságom. - Ne! Ne kompenzálj gazfickó! Nem kell helyette plusz kiló! E többletet szinte rám erőltetted, Testem gyűlöli eme gömbölydebbet....

Élet vagy a halál?

Élet vagy a halál?   Kerestem a legszebb pipacsom, Reá esett a választásom, S bár nem tudhatom, hogy e szál a legszebbike a rétnek, Vagy tán csak ő benne magamat látni véltem? S ahogy nézem árvaságát kacagok, Hisz a réten magányos nem vagyok, A fűszálak...

Börzsönybe zárt világ

Időutazás a rég elmúlt világba. Felmentünk egy erdőbe temetett világba, ahol sok éven át a hétvégéinket töltöttük. Könnyeimet nem sajnáltam, szívem majd meghasadt, emlékek percei szöktek át a lelkemen... Szomorúság fogadott, néma csend. Rozsdás lánccal körbetekert...

Szárnyaid

Szárnyaid Amikor az úton elindulunk, Szeretnénk, hogy végig együtt tartsunk, Aztán mikor utunk elhajlik, Kérdés, hogy veled tart-e a másik. Bizonyosan először még igen, Az útválasztás öröme Tied, Aztán neki jön egy nagy kanyar, Eldöntheti azt, hogy Ő mit akar. Kezét...

Tisztítás

Tisztítás Kiborítottam az elmém. Rossz gondolatoktól roskadozott. Könnyebben viszem fejem üresen, Mi eddig csordultig botladozott. Méregzsákom kiürült, Levetettem magamról, Nem szeretném ha újra, Letérnék az utamról. Magamban nem lesz harag, Énemmel össze nem veszek,...

Emlékeim

Emlékeim... Néha a szél is viccelődik, Keringőt táncoltat a szeméttel, S mikor elfújta helyettünk a kukáig, Játszadozik tovább a levéllel. Tekeregve kergetik egymást, A széllel szállnak vidáman, Örvendeznek, hogy a szél, Rendet rakott az utcában. Hallom ahogy...

Felveheted velem a kapcsolatot

hello@eletem-kepekben.hu